|
|
A lízingbe adó belépése a szerződésbe A legtöbb tervezett, lízinggel megvalósított beruházásnál az ügyfél (= leendő lízingbe vevő) először a szállítótól megrendeli a tárgyi eszközt. A szállító által kiállított számla lízingbe adó részéről történő kiegyenlítésével a tárgyi eszközre a lízingbe adó tulajdonjogot szerez.
|
A lízingtárgyban rejlő kockázat A lízingtárgyhoz kapcsolódó beruházási kockázat nagy részét a lízingbe vevő viseli. Az ő felelőssége az egyéni igényeknek megfelelő lízingtárgy és szállító kiválasztása, valamint a lízingelt eszköz állagmegőrzése és karbantartása.
|
A lízing szerződés lejárata A szerződés lejárta előtt a felek egyeztetnek arról, hogy a lízingtárgy további használata esetén a szerződést meghosszabbítják-e vagy pedig a lízingtárgyat a lízingbe vevő vagy harmadik fél számára értékesítik.
|
|
Egy a bankfelügyeleti hatóságokat és jegybankokat tömörítő nemzetközi testület Baselben új szabályokat dolgoz ki a hitelintézetekkel szemben támasztott saját tőke követelményekről. A felügyelő testületek alapvetően azt szeretnék elérni, hogy a hitelezések területén a hitelintézetekkel szemben támasztott tőkekövetelmények az eddiginél jobban függjenek az egyéni kockázatoktól. Míg eddig, a hiteleknél a saját tőke 8 %-át kellett biztosítani, addig a jövőben az egyéni hitelkockázat függvényében a biztosítandó saját tőke összege változhat (az eddiginél több és kevesebb is lehet). A hitelintézetek ügyfelei számára ez azt jelenti, hogy egyéni hitelkockázatuk meghatározása egy rating (minősítési) eljárás keretében történik, ami hatással lesz a finanszírozás költségeire. A lízing javítja a lízingbe vevő mérlegszámait, ami a minősítésre pozitívan hathat. A lízingtársaságokra a Basel II. előírásai jelenleg nem vonatkoznak. A saját tőkére vonatkozó új szabályok előre láthatóan 2006-tól lesznek kötelező érvényűek.
|
|
Magyarországon számos regionális és régiókon túlnyúló támogatási program létezik. Ezek – bizonyos feltételek teljesülése mellett – elsősorban a kis- és közepes termelő vállalkozások számára biztosítanak beruházási támogatásokat. A feltételek különbözősége miatt azonban ellenőrizni kell, hogy az adott támogatási programban a lízinggel megvalósított beruházások támogatása szerepel-e. Amennyiben a támogatások feltételrendszere a beruházott eszköz kimutatását annak használójánál írja elő, pénzügyi lízing- / kölcsönszerződést lehet kötni.
|
|
A cash-flow olyan közgazdasági mutatószám, amely az adott vállalkozásnak az egy elszámolási időszakon belül megszerzett likvid eszközeit mutatja. Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a cash-flow a céltartalékokkal növelt vagy csökkentett és az értékcsökkenést tartalmazó nyereségből tevődik össze. A cash-flow egy különösen fontos mutatószám, melynek segítségével az ügyfél hiteltörlesztő képességét valamint a vállalkozás belső finanszírozását lehet mérni.
|
Értékesítés támogatása lízinggel Az értékesítés támogatása alatt a gépek és berendezések gyártóinak és forgalmazóinak az eladás támogatásához nyújtott segítséget értjük. Ez azt jelenti, hogy a termékre adott ajánlat mellé az Ügyfélnek lízingajánlatot is tesznek. Így a beruházó a beruházáshoz kapcsolódó összes szolgáltatást “egy kézből” kapja. A gyártók és forgalmazók értékesítésének támogatására számos egyedi lehetőség kínálkozik.
|
Előtörlesztés / külön befizetések A szerződés megkötésekor a felek a szerződés kezdetén fizetendő kiemelt rátát, amely az eszközalapú finanszírozás kockázatának lefedésére szolgál.
|
|
A lízingbe vevő és a szállító előlegfizetésben állapodik meg, amelyet még a szállítás és a szerződséskötéssel egyidejűleg kell teljesíteni. A lízingtársaság a lízingbe vevő előlegfizetési kötelezettségét szerződéses megállapodás keretében átvállalhatja.
|
|
Az eszközlízing mobil beruházási javak lízingelését jelenti. Az üzemi berendezések és az immateriális javak beruházása is ebbe a körbe tartozik.
|
Gép-biztosítás (műszaki biztosítás) A lízingtárgyra a lízing futamideje alatt teljeskörű vagyonbiztosítást kell kötni, a lízingbe adó kedvezényezettségével. A biztosítás mind a lízingbe vevőt, mind pedig a lízingbe adót védi a jelentős vagyoni kockázat ellen. Az ilyen jellegű biztosítás mindig a lízingszerződés részét képezi.
|
|
Az IAS / IFRS (International Accounting Standards / International Financial Reporting Standards, Nemzetközi Számviteli Szabványok / Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok) az Amerikai Egyesült Államok számviteli szabályainak (US-GAAP) európai megfelelője. Az IAS / IFRS szabványok jelenleg is folyamatos átdolgozás alatt állnak. Időközben azonban megállapodás született arról, hogy 2005. január 1-jétől kezdődően az EU minden (tőzsdén forgalmazott gazdasági) nyilvános társasága köteles az éves beszámolóját az IAS /IFRS előírásainak megfelelően elkészíteni. Az EU-n kívüli országokban is folyamatosan foglalkoznak azzal, hogy a nemzeti számviteli előírásokat a IAS /IFRS előírásokkal összhangba hozzák. Miután a szabványok kidolgozása még folyamatban van, nem teljesen biztos, hogy az IAS / IFRS szabványok figyelembevételével elkészített éves beszámolókat a New Yorki Értéktőzsdén elfogadják-e. Ebből kifolyólag a nemzetközi színtereken tevékenykedő német konszernek éves beszámolóikat jelenleg az US-GAAP szabványok figyelembevételével készítik el. Az idő fogja azonban eldönteni, hogy a két számviteli szabályozás közül melyik bír majd nagyobb nemzetközi jelentőséggel, illetve sor kerül-e a két előírásgyűjtemény harmonizálására. Az IAS / IFRS szabványok tartalmaznak olyan vizsgálati kritériumokat, melyek figyelembevételével megállapításra kerül, hogy a lízinggel megvalósított beruházásokat a lízingbe adónak vagy a lízingbe vevőnek kell-e a mérlegében kimutatnia.
|
|
A lízingbe adó és a lízingbe vevő keretszerződést köt akkor, ha hosszabb időszak alatt (például 1 év) több tervezett lízinggel megvalósított beruházást kívánnak megvalósítani. A keretszerződés optimális feltételek mellett ad lehetőséget a keret erejéig történő finanszírozásra a lízingbe vevő számára.
|
|
A lízing egy adott beruházási eszköz használati jogának bizonyos időre szóló, ellenszolgáltatás ellenében, lízingszerződés keretében történő átengedése. A lízingnek mint “terméknek” meghatározó jellemzője, hogy a beruházás folyamatában (majdnem) mindig három fél vesz részt. Az ügyfél (= lízingbe vevő), a szállító (= gyártó vagy kereskedő) és a lízingbe adó.
|
|
Lízingbe adónak általában a lízingtársaságokat nevezzük. A legtöbb lízingtársaság valamilyen hitelintézet leány- vagy partnervállalata. Ezek mellett még bankfüggetlen és gyártók saját alapítású lízingtársaságai is tevékenykednek a piacon.
|
|
A lízingbe vevő természetes és jogi személy egyaránt lehet. A lízingszerződés keretében a lízingbe adó (lízingtársaság) a lízingbe vevő számára ellenszolgáltatás ellenében bizonyos időtartamra használati jogot biztosít a lízingtárgyra.
|
|
A lízingtárgy a lízingszerződés keretében finanszírozott tárgyi eszköz. Lízingelhető minden olyan tárgy, amely önálló tárgyi eszközként használható és piacképes.
|
|
A lízing törlesztőrészlet az az összeg, amelyet a lízingbe vevőnek havonta vagy negyedévente az eszköz használati jogának átengedéséért fizetnie kell. A lízingdíj kiszámítása a beszerzési érték, a szerződés futamideje és a pénzpiaci feltételek figyelembevételével történik. Az ügyfél hitelképessége és az eszköz értékállósága szintén hatással van a kalkulációra. A lízinggel kapcsolatban teljesített fizetések operatív-, illetve pénzügyi lízing esetén eltérő számviteli elszámolást igényelnek.
|
|
A lízingszerződés a lízingbe vevő és a lízingbe adó megállapodása, és az ügyletre vonatkozó összes feltételt tartalmazza. A szerződéses feltételek szerződésenként változhatnak. A szerződés legfőbb elemei a lízingdíj mértéke, a szerződés időtartama és a fizetési feltételek.
|
|
Az operatív lízing esetében a lízingtárgyat a lízingbe adó mutatja ki a mérlegében. Ezáltal a beruházás a lízingbe vevő mérlegére semleges, azaz a mérlegben sem a beruházott tárgy, sem pedig a kötelezettségek nem kerülnek kimutatásra. A saját tőke arány és az eladósodottság foka nem változik. A lízinggel kapcsolatos folyó ráfordítások az eredménykimutatásban jelennek meg. A lízingkötelezettségeket az éves Beszámoló kiegészítő mellékletben mutatják ki. Pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra.
|
|
Lízingszerződéseknél a maradványérték egy kalkulált érték, amely általában az eszköz piaci értékéhez igazodik. A futamidő végén esedékes maradványérték az alapja a szerződés meghosszabításának, vagy a lízingtárgy értékesítésének.
|
|
A „Pay as you earn“ elv azt jelenti, hogy a lízingdíj költségként akkor merül fel, amikor a berendezés már termel. Így elkerülhető a beruházás előfinanszírozása, a vállalat ezáltal fennmaradó likviditása pedig más célokra felhasználható.
|
|
Lízingtárgyakkal kapcsolatban a piacképesség annyit jelent, hogy a beruházási eszköz harmadik félnek eladható-e, vagy a piacon továbbértékesíthető-e. A lízingtárgy akkor nem piacképes, ha azt csupán egy adott felhasználó tudja használni / alkalmazni.
|
|
A US-GAAP (United States Generally Accepted Accounting Principles, az Amerikai Egyesült Államok Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvei) az Amerikai Egyesült Államok számviteli előírásait jelenti. Minden (tőzsdén jegyzett) nyilvános társaságnak és amerikai vállalkozásnak, beleértve azok európai leányvállalatait is, ezen irányelveket figyelembe véve kell elkészíteniük a mérlegüket, amennyiben a vállalkozás értékpapírjait a New Yorki Értéktőzsdén forgalmazni szeretnék. A US-GAAP a lízingszerződések mérlegben való kimutatását is szabályozza. E tekintetben az előírások különbséget tesznek a lízingbe adónál kimutatandó operatívlízing-szerződések és a lízingbe vevőnél kimutatandó pénzügyilízing-szerződések között. A vizsgálati szempontok között szerepelnek például a szerződés futamidejére, a jelenértékre és a vásárlási opcióra vonatkozó referenciaértékek is. A lízingszerződés megszövegezése során célszerű a lízingbe vevő könyvvizsgálójának bevonásával részletes szakmai tanácskozást folytatni.
|
|
|
|
|
Keresés
A lízingbe adó belépése a szerződésbe
Nagyítás
Nyomtatás
Ajánlás